|
A COTILLION
Káli-Rozmis Barbara 2016.01.28. 10:47
A BÁL - A CSÁSZÁR SZÜLETÉSNAPJÁNAK ELŐESTÉJÉN
A filmből jól ismerjük az első rész báli jelenetét. A bált augusztus 17-én, nem Ferenc 23. születésnapján, hanem annak előestéjén rendezték meg. Úgy, mint a filmben, Sisi eredetileg nem vett volna részt rajta. Valójában nem Zsófia, hanem a császár kérésére hívták őt meg, és, mint már az előbb olvasható volt, nem itt találkozott először a hercegnő Erzsébettel. Élénken magunk elé képzelhetjük a filmbéli jelenetet, amikor Sisi világoskék, csillogó díszítésekkel ellátott báli ruhában, loknikban lelógó hajában gyémánt nyíllal belibben a bálterembe Ferenc József legnagyobb meglepetésére. Helén - akárcsak a mozifilmben -csodaszép fehér selyemruhát viselt; azonban Sisin egy, a nővéréénél sokkal szerényebb, egyszerű barackszínű tüllruhát (Cars szerint) vagy rózsás fehér muszlinruhát (Corti szerint), amelyet az indulás előtt nem sokkal készíttettek a számára. Az ékszer azonban a mozivászonhoz hasonlóan a hajában volt. Aki ott volt a bálon, láthatta Erzsébet hajában a kis gyémánt nyilat, ami hátraszorította „homlokáról aranybarna hajának hullámait” (Corti, 21).
“Azt hiszem, a leendő császárnénkkal táncoltam!”
A fenti mondat Hugo von Weckbeckert szájából hangzott el, akit Zsófia főhercegnő azért kért fel, hogy megnézze, unokahúga hogy táncol. Ferenc József szárnysegédjének lehetetlenség volt nem észrevennie, hogy a császár folyamatosan kis táncpartnerét figyeli.
A félénk Erzsébet igyekezett a legjobb tudása szerint táncolni. Elérkezett a cotillion – tánc ideje. A filmet nézve láthatjuk, ahogyan a császár magabiztos léptekkel egyenesen Sisihez ment, és átnyújtja neki az összes csokrot, holott ez az etikett ellen is vétség, hiszen minden hölgynek kellett volna adnia egy-egy bokrétát, akivel táncolt. Ez a hatásos jelenet a valóságban is hasonlóan zajlott le a meghívottak nagy megdöbbenésére, bár a császár csak egy csokor rózsát nyújtott át Sisinek, aki fel sem fogta, hogy ez egyet jelent a lánykéréssel. Hamann szerint, amikor megkérdezték
Erzsébettől, hogy feltűnt-e neki a császár figyelmessége, a lány ennyit mondott:
“Nem, csak zavarba hozott.”
Az ott lévők természetesen kivétel nélkül tudták, hogy mi történik, és hogy Ferenc József menyasszonya nem Helén, hanem a kis Erzsébet lesz. Sisi zavarban volt, de mivel nem ismerte jól az etikettet és ez volt az első igazi bálja, nem tudta, hogy ez mit jelent, a jelenlevők döbbent pillantásai miatti zavarát pedig alig tudta leplezni.Nehezen viselte, ha középpontban volt, és ez később sem lett másképp. A csokor átadása után a császár táncolt Erzsébettel, aki zavarában időnként elfelejtette, milyen lépés következik, Ferenc József azonban ilyenkor a fülébe súgta, hogy mit lépjen.
A mozivásznon, ellentétben a valósággal, az ifjú pár nem táncolt egymással, hanem az éljenzések közepette kivonult a Schönbrunni Kastély erkélyére, ahol a császár születésnapja alkalmából rendezett tűzijátékot tekintették meg. A történelmi valóságban Ferenc József csak az eljegyzés utáni délelőtti misén mutatta be hivatalosan is menyasszonyát.
MÁSNAPI SÉTAKOCSIKÁZÁS
Ez a jelenet nincs benne a filmben, de ahhoz, hogy valamiféle képet kapjunk Nené elképzelhető lelki erejéről, érdemes megemlíteni. Erzsébetet a másnapi sétakocsikázás igen megviselhette. Ferenc József és Zsófia főhercegnő Nenét és Sisit elvitte egy rövid kocsikázásra. A császár sugárzott az örömtől és folyton Sisit nézte. Corti gróftól tudjuk, hogy csak Nené beszélt, „hangosan, sokat és jókedvűen, csakhogy mindenkinek az” volt „az érzése, hogy minden, amit mond, kissé nyomottan és mesterkélten hangzik”.
„De kérlek, könyörgök, ne erőszakold Sisinél a dolgot”
Zsófia főhercegnő, akárcsak a filmben, még tesz néhány próbálkozást fia meggyőzése érdekében, de végül kénytelen volt belenyugodni abba, hogy Sisi lesz Ausztria jövendőbeli császárnéja. Látszólag belenyugszik, de már ekkor elhatározza, hogy majd ő maga átneveli a rakoncátlan unokahúgát. A filmben Zsófia közli Erzsébettel, hogy a császár őt kívánja elvenni feleségül, a valóságban viszont ez is másként történik.
Corti gróf szerint Ferenc József kérte anyját, puhatolózzon kiszemeltjénél: „De kérlek, könyörgök, ne erőszakold Sisinél a dolgot, mert az én helyzetem nagyon nehéz, s Isten a megmondhatója, nem öröm megosztani velem.” Miután Zsófia közli testvérével fia választását, Ludovika az, aki beszél Sisivel, aki állítólag a következő választ adja: „De hát elképzelhető, hogy valaki ne szerethessen egy ilyen férfit? Csak azt nem értem, hogyan gondolhatott rám? Hiszen olyan fiatal, olyan jelentéktelen vagyok. Mindent elkövetnék, hogy boldoggá tegyem a császárt, csak azt nem tudom, vajon sikerül-e?”Majd másnap, augusztus 19-én sírva mondja nevelőnőjének: „Igen, szeretem a császárt. Csak ne volna császár!” (Az idézetek Corti gróf könyvében olvashatók.)
AZ ELJEGYZÉS
A eljegyzésre augusztus 19-én reggel az ischli szállodában került sor, majd hivatalosan 11 órakor a plébániatemplomban kérte Ferenc József a pap áldását. A templomba belépve Zsófia főhercegnő jelképesen hátralép, hogy leendő menyét engedje először belépni. Ezt a jelképes gesztust Erzsébetet kivéve szinte mindenki észrevette, és ebből arra következtek, hogy Zsófia háttérbe vonul. Természetesen, mint ahogyan a történelem beigazolta, eme várakozásnak a császár anyja nem tett eleget.
A jelenlévők láthatták, hogy a császár nagyon boldog volt. És hogy Sisi hogy fogadta a hirtelen rászakadt népszerűséget?Először boldog volt, amikor Ferenc József megkérte a kezét, de a sok ünnepség és érdeklődés hatására zavarba jött, és sokat sírt. A filmen is láthatjuk a kis bajor hercegnő szomorúságát és félelmeit az előtte álló reprezentatív élete miatt. A valóságban Sisi sokkal jobban félt, rettegett és elszomorodott a rá váró események miatt. Csak kicsit enyhített szomorúságán és zavarán az, hogy a császár tapintatosan és bőkezűen viselkedett vele mindvégig, amely minden gesztusában megnyilvánult.
És hogy hogyan érintette az eljegyzés a két hoppon maradt fiatalt, Nenét és Károly Lajost?
Károly Lajos az első perctől rájött arra, hogy Ferenc nem Nenét, hanem Sisit szemelte ki magának. Azonnal közli is ezt anyjával, Zsófiával, aki nincs hozzászokva ahhoz, hogy szeretett Francija ellenkezzen vele, így képtelen hinni a kisebbik fiának. Ami Nenét illeti, ő igyekezett méltóságteljesen viselni a visszautasítást. Természetesen, mint minden nőt, mélyen megviselte a megaláztatás, hiszen köztudott volt, hogy nem Sisi, hanem ő lett volna a leendő császárné. Szerencsére viszonylag hamar túltette magát a csalódáson, és szerető testvérként állt egész életében Sisi mellett.
Kép: Nené (alacsonyabban ülő alak) és Sisi (sötét ruhában) húszas éveiben
“Csak azt nem értem, hogyan gondolhatott rám? Hiszen olyan fiatal, olyan jelentéktelen vagyok.”
Ferenc József már akkor felismerte, amit sokan csak később, hogy Erzsébetben van valamiféle ellenállhatatlan báj. Erre öccse, Károly Lajos, minden bizonnyal hamarabb rájött, mert legelső találkozásuk után, évekkel az ischli előtt, még egy gyűrűt is adott a gyermek Sisinek. Erre a filmben is van többször utalás. Hamanntól tudjuk, hogy Erzsébetről több festményt is készítenek közvetlenül az eljegyzés után. Hosszú órákat kell végigülnie emiatt, és hogy ne unatkozzon, a szerelmes császár mindeközben szórakoztatta ifjú menyasszonyát. Sisi bájára utalva Corti gróf feljegyzi a császárné életrajzában, a művész szavait, miszerint soha még ilyen kedves arcot nem festett. A legszebb a dologban, hogy éppenséggel nem hangzik hízelgésnek, hanem teljesen őszinte.”
A trilógia első részének báli jelenetében Zsófia főhercegnő megjegyzi unokahúgának, Sisinek, hogy nem valami magas. Az egy dolog, hogy nem a császár anyja világosította fel a bajor hercegnőt, arról, hogy Ferenc József feleségül szeretné venni, de erről még a későbbiekben lesz szó. Az viszont hatalmas tévedés, hogy a főhercegnő Sisit alacsonynak tartotta! Erzsébet, a maga 172 centiméterével akkoriban, és még ma is, magas nőnek számított. Sőt, a császár alacsonyabb volt nála, de ezt a kettejükről készült festményeken a mesterek ügyesen álcázták.
A húszas évei közepétől Erzsébetet tartották kora egyik legszebb asszonyának. Sisi különösen akkor vált igazi szépséggé, amikor tudatába került saját adottságainak és az emberekre gyakorolt hatásának. Ezután igyekezett ezt az erőt tudatosan is használni céljai elérése érdekében, leginkább a császárral szemben.
A szépségről szólva fel kell hívnunk a figyelmet a szereplők sminkjére. A 19. században nem volt divatos az erős smink, illetve leginkább a színésznők szokása volt festeni magukat, amit az arisztokrácia rendszerint meg is vetett. Erzsébet császárné és királyné a későbbi éveiben sem használt még egy leheletnyi púdert sem, szempilláit és a haját is csak természetes módszerekkel sötétítette, és nem mesterségesen, smink gyanánt. Az 1950-es években azonban még nem ismerték a természetes smink fogalmát, úgyhogy ezt nem írhatjuk a film számlájára.
A HELYSZÍNEK
A Sissi trilógia első részének helyszínei tökéletes választások. A film legtöbb jelenetét egyrészt Ischlben, a császári villában forgatták. Szintén Hamanntól tudjuk, hogy ezt a villát a család rendszeresen kibérelte a vadászati szezonra. Az eljegyzés után Zsófia főhercegnő megvásárolta, és átépíttette császári nyaralónak. Ferenc József később még két szárnnyal bővítette, hogy szeretett feleségének kezdőbetűje, “E”, alakja legyen az épületnek. A filmben is ebben a formában láthatjuk:
A másik valós helyszín a Schönbrunni Kastély, a császári családi nyári rezidenciája, ahol, úgy, mint a filmben is, Erzsébetet menyasszonyként a családjával elszállásolják. (Bal oldali kép)
A possenhofeni jeleneteket valószínűleg nem eredeti helyükön forgatták, azonban igyekeztek a valóshoz egy némiképp hasonló helyszínt illetve épületet létrehozni, ami méreteiben kisebb, de legalább abban hasonlít az eredetire, hogy egy része zöld növényzettel van befuttatva.
A Possenhofeni Kastély. a gyermek Sisi lakhelye, akkor és ma (ma nem látogatható, lakásokra van felosztva)
Ami trilógia első részének párbeszédeit és karaktereit illeti, a filmben, sok mondat, ami a szereplők szájából elhangzik, valós dialógusokon alapszik. Erzsébet életrajzírói beszámolóját olvasva láthatjuk, hogy nagy részét mások mondták, és nem azon személyeknek, mint a vásznon.
A karakterek személyisége szintén követi az ötvenes évek filmjeinek közízlését, azonban igyekszik a valósághoz hasonló alakokat megmintázni. Vannak azonban olyan szereplők, akik a képzelet szüleményei, például a távírdát vezető idős férfi, illetve a film viccmestere, Boeckle ezredes. A katonák közül viszont valós szereplő a Ferenc Józseffel egy kocsiban utazó Grünne gróf, aki Zsófia főhercegnő nagy meglepetésére a császár nélkül érkezik az ischli villához, ahol tea délutánt rendeztek a fiatalok, Helén és Ferenc megismerkedéséhez.
A szereplőkkel kapcsolatban álljon itt még egy jelentős észrevétel a császári pár testvéreit illetően! A film kezdő jeleneteiben láthatjuk a possenhofeni családot. A két idősebb nővér, Erzsébet és Nené fiatalabb testvéreit nem nevezik meg
, viszont közel azonos korú gyerekeket láthatunk. A valóságban a testvérek orgonasípként követték egymást, és legtöbbjüknek vagy mindegyiknek volt beceneve is, amely a szülők és a gyerekek közötti meghittebb kapcsolat megnyilvánulása lehetett. A legidősebb, Lajos Vilmos Herceg (1831), akit a trilógia második részében láthatunk is, őt követi Helén (Nené, 1834), majd Erzsébet (Sisi, 1837). A leendő császárnénál két évvel fiatalabb csak Károly Tivadar (Gackl, magyarul Lúd, 1839), négy évvel Mária Zsófia (1841) és hat évvel Matild (Veréb, 1843). Valóban kicsi lehetett még ekkor a Sisinél a ‘47 februárjában született Zsófia Sarolta és a ‘49 decemberében született Miksa Emánuel (Mapperl, magyarul Mappácska).
Ferenc József egy testvére, a kis Sisibe valóban szerelmes Károly Lajos jelenik meg csak a vásznon, azonban meg kell jegyeznünk, hogy Zsófia főhercegnőnek volt még két másik fia is: Ferdinánd Miksa, későbbi mexikói császár, aki rövid uralkodásának kegyetlen kivégzése vetett véget, és a Ferenc Józsefnél tizenkét évvel fiatalabb homoszexuális hajlamú Lajos Viktor. Legalább a császári pár filmbéli esküvőjén az utóbbi két öcsnek is mindenképpen ott lett volna a helye, ezzel szemben még csak utalás sincs rájuk.
HAZAUTAZÁS
A tizenöt és fél éves Sisi, immáron a császár menyasszony, augsztus 19-én utazott haza anyjával, Ludovikával, hogy felkészüljön császárnéi szerepére...
Felhasznált irodalom:
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012
Gróf Corti Egon: Erzsébet. Révai Kadás, Budapest, 1935
Jean des Cars: Sisi avagy a végzet. Magyar Könyvklub, Budapest, 2001
Soós István: Sisi és családja. Erzsébet, a magyarok királynéja. Rubicon, Budapest, 2001
F. Dózsa Katalin: A világ legszebb asszonya. Erzsébet, a magyarok királynéja. Rubicon, Budapest, 2001
A honlapon közzétett írások saját szellemi munkám termékei. Engedélyem nélküli teljes vagy részleges közlésük plágiumnak minősül, és jogi eljárást von maga után!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
