|
GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY
Káli-Rozmis Barbara 2016.01.17. 15:36
 GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY
A Gödöllői Királyi Kastély, eredeti nevén Grassalkovich-kastély, Európa második legnagyobb fennmaradt barokk épületegyüttese. Ma nemcsak múzeumával, hanem színes és érdekes kulturális programkínálatával várja a látogatókat.
A CIKK ITT OLVASHATÓ:
 Sokan csak “Sisi-kastélyként” emlegetik, akár külföldről, akár belföldről érkeznek Gödöllőre. A legendásan szép Erzsébet királyné több mint kétezer éjszakát töltött az épületegyüttesben, amely 1867-től lett a királyi család pihenő rezidenciája. A kastély története nemcsak hozzájuk kötődik, így a múzeum a királyi időszak mellett az előző tulajdonosoknak, az építtető Grassalkovichoknak is emléket állít a korhűen berendezett termeivel, és betekintést enged a magyar barokk nemesi világába.
A kastély első tulajdonosa és építtetője, a vagyontalan köznemesi családból udvarhű magatartásával a főnemesség soraiba emelkedő I. Grassalkovich Antal (1694-1771), Mária Terézia császárnő bizalmasa volt. A munkálatok 1735 után indultak meg  Mayerhoffer András építész vezetésével. Ekkor készült el a kastély központi öt szárnya: az U alakú udvart közrefogó belső három szárny (a lakosztályok épülete). Az ehhez kapcsolódó oldalszárnyak egyikében a ma is működő kápolna, a másikban pedig a lovarda kapott helyet. Grassalkovich Antal 1751-ben vendégül látta Mária Terézia császárnőt, akinek tiszteletére egy műmárvány borítású szobát is készíttetett. Ez a helyiség lett alig több, mint egy évszázad múlva Erzsébet királyné hálószobája is. Grassalkovich Antal, hogy elkápráztassa Mária Teréziát, az uralkodónő érkezésekor hetvenezer kerti lámpással világíttatta meg az utat, ezzel is előre jelezve azt, hogy a királynő és férje, valamint nagyszámú kísérete egy rendkívül fényes és pazar vendéglátásnak néz elébe. I. Grassalkovich Antal építette a ma már helyreállított Királydombi Pavilont a kastélyparkban az 1760-as évek második felében. A hatszögletű kis kerti épület belsejét 54 darab, faburkolatba illesztett olajportré díszíti, amelyek az eredetiknek reprodukciói: honfoglaló magyar vezérek és magyar uralkodók arcképei.
 I. Grassalkovich Antal utóda, II. Antal 1782 és 1785 között végzett átalakításokat az épületegyüttesen, amelyek során a kastély elnyerte mai képét. Ő alakíttatta ki az 1780-as évek első felében a barokk színházat a második U alak déli részében. Új épületet nem emelt, hanem a meglévő szárnyrész három szintjét egybebontatta. Így egy 24 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas tér jött létre, amely a Grassalkovichok idényszínházának adott otthont.
II. Antal idejében már elkezdődött a család eladósodása, ami fia, III. Antal idejében tovább folytatódott. Ez utóbbi halálával kihalt a Grassalkovichok férfi ága, és a kastély a hozzá tartozó uradalommal leányágon öröklődött tovább. Mivel a családi adósságok tovább halmozódtak, és a hatalmas épületegyüttes karbantartására és fenntartására sem volt pénz, az örökösök az eladás mellett döntöttek. Sína György báró vásárolta meg a Grassalkovich-kastélyt 1850-ben, akinek halála után fia eladta egy belga banknak. Az 1867-re meglehetősen leromlott állapotba kerülő épületet a magyar állam vásárolta meg és bocsátotta Erzsébet királyné és Ferenc József szolgálatára.
A kastély királyi időszaka (1867-1918)
 Az 1867-es koronázás alkalmából a magyar állam megvásárolta, és a királyi családnak adta a gödöllői Grassalkovich-kastélyt. A királyi pár ezt a nagylelkű koronázási ajándékot nem fogadta el, csupán használatba vette a kastélyt és a hozzá tartozó uradalmat, ezért az a magyar állam tulajdonában maradt. Így lett az épületegyüttes 1867-től a királyi család pihenő rezidenciája. Az udvar főleg tavasszal és ősszel tartózkodott itt. Az őszi tartózkodás gyakran több hónapig, újévig is elhúzódott, Erzsébet gyakran ünnepelte itt a névnapját (november 19.) és a születésnapját, ez utóbbit karácsonykor.
 Erzsébet királyné és Ferenc József császár, valamint udvartartásuk igényeinek megfelelően átalakításokat végeztek a kastélyon beköltözésük előtt. Mivel nagyszámú kíséret elhelyezéséhez sok szobára volt szükség, megszüntették a barokk színházat. A szemközti szárny virágháza és a barokk fürdője helyén pedig gyógyszertárt és vendégszobákat építettek. A barokk színházat újra háromszintes épületrésszé osztották, és helyén az így kapott belső térben 15 szobát alakítottak ki, a kastélyszínház megmaradt díszleteit pedig elárverezték. Az átalakítások eredményeként a királyi időszakban 136 helyiség állt rendelkezésre, ezen kívül az istállószárnyban további 24. Lakásként összesen 103 helyiség szolgált, amelyekből 67 volt a szolgáké.
Erzsébet királyné idősebb éveiben egyre ritkábban látogatott szeretett Gödöllőjére. Utoljára a Millenniumi ünnepségek ideje alatt, 1896-ban jelent meg nyilvánosan Budapesten, és 1897-ben, a halálát megelőző évben, látta őt még egyszer vendégül a kastély. Ferenc József utoljára 1911. május 6-án tartózkodott Gödöllőn.
A kastély történetéről (beleértve a királyi és az azt követő időszakot) itt olvashatsz:
Erzsébet gödöllői mindennapjairól és a kastélyon végzett átalakításairól itt olvashatsz:
A KIRÁLYI KASTÉLY ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSAI
 A GRASSALKOVICHOK KORA: A kiállítás hat teremben a gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich-család három generációját mutatja be, betekintéssel a kastély barokk templomába.
A KIRÁLYI LAKOSZTÁLYOK: A királyi időszakot 14 terem idézi meg: a források alapján hűen helyreállított királyi lakosztályok és a díszterem.
ERZSÉBET KIRÁLYNÉ EMLÉKKIÁLLÍTÁS: A magyarok szeretett királynéjának már életében kialakult, és máig ható kultuszának emléktárgyait mutatja be az egykori felolvasó szobában és Ferenczy Ida a magyar nyelvű felolvasónő lakosztályában megrendezett kiállítás.
A KASTÉLY 20. SZÁZADI TÖRTÉNETE: A 2010-ben felújított Gizella-szárny hat termében a kastély történetének legutóbbi, sorsfordító évtizedei elevenednek meg: a királyi család gyermekeinek gödöllői tartózkodásától egészen napjainkig.
HABSBURG KÉPGALÉRIA: A Gizella-szárny emeleti folyosóját a Habsburg-család tagjait - Mária Teréziától Erzsébet királynéig - ábrázoló képgaléria díszíti.
 A KIRÁLYI KASTÉLY HIVATALOS HONLAPJA:
TOVÁBBI KÉPEK A KASTÉLYRÓL (Kb.200 kép)
Felhasznált szakirodalom:
Varga Kálmán: A Gödöllői Kastély évszázadai. Műemlékek Állami Gondoksága, Budapest, 2003
Gödöllői kalauz. Városi Múzeum, Gödöllő, 1999
Gödöllői Királyi Kastély. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 510. Szám. 1997
A honlapon közzétett írások saját szellemi munkám termékei. Engedélyem nélküli teljes vagy részleges közlésük plágiumnak minősül, és jogi eljárást von maga után!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
