ILONA (NENÉ) - SISI LEGIDŐSEBB NŐVÉRE
Káli-Rozmis Barbara 2015.09.19. 11:29
MEGHIÚSULT ELJEGYZÉS, ÉS BOLDOG HÁZASSÁG
ERZSÉBET NŐVÉRE, ILONA (NENÉ)
lona Karolina Terézia bajor hercegnő
(Helene Caroline Therese, Herzogin in Bayern) (München, 1834. április 4. – Regensburg, 1890. május 16.)
Egy balsikerű eljegyzés, boldog házasság, majd hosszú, keserű özvegység története.
Folytatáshoz kattints a tovább gombra!
Ilona bajor hercegnő
lona Karolina Terézia bajor hercegnő (Helene Caroline Therese, Herzogin in Bayern) (München, 1834. április 4. – Regensburg, 1890. május 16.), a Wittelsbach-ház Pfalz–Birkenfeld–Gelnhausen mellékágának tagja, Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné („Sisi”) legidősebb nővére, Thurn und Taxis hercegének felesége. A szülői házban „Nené”-nek nevezték.
Balsikerű eljegyzés
Ilona hercegnő Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő második gyermeke volt, a leányok közül a legidősebb. Már gyermekkorától arra nevelték, hogy ő legyen Ferenc József császár felesége, mivel ez volt a két anya és testvér, Ludovika hercegné és Zsófia főhercegné kívánsága.
Az eljegyzést 1853-ban Bad Ischl-ben, a császári nyaralóhelyen kellett volna nyélbeütni, ám Ferenc Józsefnek a szintén jelen lévő, akkor még csak 16 éves Erzsébet („Sisi”) tetszett meg, így Ilona vőlegény nélkül tért haza.
A meghíúsult eljegyzés története itt olvasható:
A fiatalabb unokahúg, akinek jobban állt a fekete
Boldog házasság
A megalázó események után depressziós hercegnőt édesanyja igyekezett férjhez adni, ám nem volt könnyű dolga, hiszen 22 évesen akkoriban már vénlánynak számított. Végül édesanyja révén megismerte Maximilian Anton Lamoral von Turn und Taxis herceget, aki elbűvölve rögtön megkérte a hercegnő kezét. Bár Thurn és Taxis hercege előkelő és gazdag volt, ám egy királyi vérből származó hercegnőhöz képest mégsem számított „elég jó partinak”, ezért II. Miksa bajor király igyekezett megakadályozni a frigyet.
A házasság 1858-ban, főleg Erzsébet császárné közbenjárására, mégis létrejött. A bajor hercegnők között neki lett végül a legboldogabb házassága, férjének 4 gyermeket szült:
Louisa (1859–1948), aki Friedrich Eugen Ludwig von Hohenzollern–Sigmaringen felesége lett.
Elisabeth Marie (1860–1881), aki Miguelnek, Bragança hercegének felesége volt, harmadik gyermekének születése után halt meg.
Maximilian Maria Karl Joseph Gabriel (1862–1885), nem nősült meg, fiatalon elhunyt.
Albert (1867–1952), aki a Habsburg–Lotaringiai-ház magyar ágából származó Margit Klementina Mária főhercegnőt (1870–1955), József Károly Lajos főherceg leányát, József nádor unokáját vette feleségül, 7 fiuk és 1 leányuk született. Bátyja halála után, 1885-ben ő lett Thurn und Taxis 8. hercege.
Helén nem sokkal második gyermekének születése után meglátogatta beteg húgát, Erzsébetet Korfu szigetén. Hazafelé Bécsben a császárnak is beszámolt testvérének rossz egészségi állapotáról.
Keserű özvegység
Ilona boldogsága azonban nem tartott sokáig: imádott férje megbetegedett, és alig 36 évesen, 1867-ben meghalt. Ilona teljesen összetört, ettől kezdve egész életében a férjét gyászolta. Nem fordult azonban el a világtól, jótékonykodott, igyekezett segíteni a rászorulókon.
A csapások később sem kímélték. Második leánya, Elisabeth 1881-ben váratlanul meghalt, majd alig 23 évesen infarktusban meghalt idősebb fia, Maximilian is.
1890-ben súlyosan megbetegedett. Húga, Erzsébet császárné, akivel mindig jó viszonyban volt, állítólag ezeket a szavakat mondta nővérének annak halálos ágyán: „Mindkettőnknek nehéz időket kellett megélnünk az életben.”, mire Ilona azt válaszolta: „Igen, de voltak érzelmeink”. (˙Idézet: A Thurn und Taxis család honlapja)
FORRÁS:
A teljes szöveg a wikipediáról átvéve:
|