ERZSÉBET CSÁSZÁRNÉ LAKOSZTÁLYA SCHÖNBRUNNBAN

Képen: Erzsébet császárné Franz Xaver Winterhalter festményén

Az udvari élet valamelyest kötetlenebb volt Schönbrunnban mint a Hofburgban, azonban itt is szigorú szabályok határozták meg a mindennapokat. 

A Schönbrunni Kastély amellett, hogy a császári család nyári rezidenciájául szolgált, reprezentatív célokat is betöltött. Jól tükrözi eme kettős funkciót a fényűző, nagyszabású termek és a visszafogott eleganciával berendezett császári magánlakosztályok eltérő stílusa.

A Schönbrunni birtok területe 1569-ben került a Habsburgok tulajdonába. A török ostrom idején lerombolt, és a XVII. század végén I. Lipót megbízásából újjáépíttetett vadászkastélyt a XVIII. század közepén Mária Terézia alakíttatta ki a mai formájában is látható Schönbrunni kastéllyá. Szintén az ő megbízásából építették ki a 185 hektáros kastélyparkot, létrehozva ezzel a napjainkig egyik legcsodálatosabban megőrződött francia stílusú, barokk kertet. Az impozáns barokk stílusú kastély és parkja Ausztria egyik legismertebb látványossága és egyben a világörökség része. A épületegyüttes különlegességéhez hozzájárul az is, hogy sok, több évszázados terem belső kialakítása egykori pompájában maradt ránk. 

A kastély legimpozánsabb és legmagasabb költségvetésből kivitelezett termeit, ahol a császári család nagyszabású rendezvényeit is tartották, Mária Terézia császárnő (uralkodási időszaka: 1740-1780) megbízásából alakíttatták ki. Ezek közül sok a mai napig megőrizte néhai pompáját. 

Kép fent: A tükörterem Mária Terézia korából - itt adta a hat éves Mozart első koncertjét.

A nagy képtár Mária Terézia korából - a császári időszak báljainak színtere

Udvari bálok a fenséges és megközelíthetetlen Erzsébet császárné részvételével

A több mint 40 méter hosszú és 10 méter széles Nagy Képtár Mária Terézia korának legnagyszabásúbb terme, a barokk mintapéldánya, Sisi idejében is udvari báloknak, banketteknek és nagyobb fogadásoknak adott otthont.

Erzsébet fiatal korától kezdve, bárhol is megjelent, a figyelem középpontjába került. Először csak kevesen ismerték fel szépségét, köztük volt Ferenc József császár, aki nagy meglepetést okozva a fiatalabb bajor hercegnőt választotta feleségnek a nővére helyett. Akkoriban Sisi sem tartotta magát szépségnek. Amikor édesanyja, Ludovika, közli vele, hogy a császár feleségül kívánja venni, Brigitte Hamanntól tudjuk, hogy maga is mennyire meglepődik:

“Csak azt nem értem, hogyan gondolhatott rám? Hiszen olyan fiatal, olyan jelentéktelen vagyok.” 

Még csak tizenöt és fél éves volt, amikor a császár eljegyezte. Alakja nagyon vékony és sudár volt, viszont még fejletlen, arca pedig gyerekes. Édesanyja sokat törte a fejét azon, hogy kihez adja férjhez a nem túl szép kislányt, akiről azt mondta, hogy "egyetlen szép vonása sincs" (Haman, 181). Házassága első éveiben sokat változott: vonásai nőiesedtek, testalkatát megőrizte, sőt, megnőtt! Magassága így 172 cm lett, vagyis túlnőtte a császárt, igaz, a festők képeiken alacsonyabbnak ábrázolták Sisit. A húszas évei közepétől Erzsébetet tartották kora egyik legszebb asszonyának. Sisi különösen akkor vált igazán szépséggé, amikor tudatába került saját adottságainak és az emberekre gyakorolt hatásának. Ezután igyekezett ezt az erőt tudatosan is használni céljai elérése érdekében, leginkább a császárral szemben. 

Lent: Erzsébet császárné Winterhalter festményén

A császárné még a negyvenes éveiben is csodálatos, fenséges és megközelíthetetlen tüneménynek számított a bálokon. Bármilyen eseményen is vett részt - legyen az esküvő, fogadás vagy bál - mindig ő számított a legnagyobb látványosságnak. Ez a szerep azonban terhes volt neki: nem örömöt, hanem félelmet váltott ki belőle, és tovább erősítette benne a vágyat, hogy megfeleljen a róla kialakult képnek. 

Képen balra: Sisi a harmincas évei körül

A reprezentálás Erzsébetnek az évek múlásával egyre jobban nehezére esett. Nem is csoda, hiszen meg kellett felelnie a róla kialakult képnek. A ruháiba belevarratta magát, így egy báli öltözködés három órát vett igénybe, a hajkoronájának fésülése és elkészítése pedig szintén szintén ennyit. Tehát egy-egy hivatalos rendezvényre való felkészülés hat órát tartott! 

Mindennek tudatában nem csoda, hogy a császárnénak terhes volt minden hivatalos megjelenés, és amikor csak lehetett, igyekezett elkerülni az azokon való részvételt.

Erzsébet császárné idősebb kori képe - jobbra-  (ekkor már nem engedte magát fényképezni vagy lefesteni - a festmény korábbi képei alapján készült, elkészítéséhez Sisi egyik testvérének korabeli fotóját is segítségül hívták).

Mária Terézia baldachinos ágya

Sisinek soha nem kellett Mária Terézia baldachinos ágyában aludnia!

Mária Terézia alakíttatta ki azt a hálószoba, ahol Ferenc József 1830-ban megszületett.  A falakat borító papírtapéta eredeti formájában maradt fenn. Ebben a szobában áll a Mária Terézia esküvője idején készült, szintén eredeti pompájában megőrződött bútordarab, a bécsi udvar egyetlen fennmaradt díszágya, amely eredetileg a Hofburgban állt.

Sisinek soha nem kellett rajta aludnia, mert az uralkodónő halála után csak muzeális célokat szolgált a Hofburgban. Nem is szívesen tette volna! Akármennyire szerettett a Gödöllői Királyi Kastélyban tartózkodni, ott sem szívesen aludt abban a szobában, amelyet az egykori tulajdonos, Grassalkovich Antal, Mária Terézia császárnőnek alakíttatott ki az uralkodónő ottani, néhány napos tartózkodásának idejére. Illetve azt a szobát használta hálóhelyként, mert tetszett neki, viszont az ágyát máshol állíttatta fel, mint egykor a császárnőé volt. Ennek egyszerű oka van: Mária Teréziának tizenhat gyermeke született. Sisi írtózott a terhességtől és a szüléstől, mivel túlságosan igénybe vették a testét, és betegesen aggódott karcsú vonalai miatt. 

Jobb oldali kép: Gizellával és Rudolffal (a falon Zsófia képe)

Erzsébet és Ferenc József lakosztályai

A császár és a császárné lakosztályai szerényebben voltak berendezve, lakóik saját ízlésének megfelelően.

Sisi spirál alakú lépcsősora, amelyen keresztül feltűnés nélkül elhagyhatta a kastélyt.

Sisi megszökik az ajtónállók elől!

Sisi feltűnés nélkül hagyhatta el a kastélyt

Erzsébet császárné szobáiban sétálva több eredeti bútordarabját is láthatjuk, valamint azt a helyet, ahol valaha saját használatú csigalépcsője állt. Ez, a ma úgynevezett lépcsőhöz vezető fülke volt Erzsébet dolgozószobája, amely szintén személyes ízlését tükrözi. (A képen a berendezés nélkül láthatjuk, a kastélyban szépen berendezett állapotában tekinthetjük meg.) Itt írta a leveleit, a titkos naplóját és számtalan saját költeményét. 

A szoba érdekessége és egyben Sisi személyiségének tükre az a spirál alakú lépcsőház, amelyet 1863-ban alakítottak ki a császárné személyes kérésére. (A monarchia bukása után megszüntették, de a látogatók egy életnagyságú kép formájában megtekinthetik a pontos helyét.) Mivel a lépcsőház a császárné földszinti magánlakosztályába vezetett, Sisi innen akármikor elhagyhatta az épületet és jöhetett vissza anélkül, hogy az ajtónállók vagy a testőrség észre vették volna. 

A császárné földszinti, lila selyemtapétával bevont lakosztályában (amely ma már nem látogatható) alakították ki Sisi elmaradhatatlan, nagyobb méretű, tornaszobáját. Itt egy masszázsfülkéje is volt, mivel a napi tornagyakorlatainak elvégzése után szerette masszíroztatni magát. Természetesen ez is, mint a testedzés és a fürdőszoba építtetése anyósának, Zsófia főhercegnőnek nemtetszését váltotta ki. (Kép jobbra fent: Erzsébet öltözőszobája és eredeti öltözőasztala)

A közös hálószoba, amelyet a császárné igyekezett elkerülni

 A császár és császárné közös hálószobája az eredeti ággyal és berendezéssel és a császári pár ágya a befordítható reggelizőasztallal

A közös hálószobáját csak házasságuk első néhány évében használták. A császári pár első gyermeke, Zsófia 1855-ben született meg, azonban két évesen vérhasban meghalt. Erzsébet ezután két gyermeke született, Gizella (1856) és a trónörökös, Rudolf (1858). Ezzel eme császárnéi és házastársi kötelezettségét teljesítettnek tekintette, és igyekezett kerülni Ferenc József minden szexuális közeledését. 

A császári pár és az 1867-ben született Mária Valéria

Erzsébet utoljára valószínűleg 1867-ben, a kiegyezés évében, engedett férjének. Ekkor koronázták Ferenc Józsefet magyar királlyá, őt pedig királynévá. Az 1868-ban született Mária Valériát a “kiegyezés ajándékának” tekintették, mivel ez volt az az ügy, amelyet Erzsébet minden női befolyását bevetve támogatott. Köztudott, hogy a császár rajongásig szerette feleségét és igyekezett szinte minden óhaját teljesíten

Erzsébet szemére vetették, hogy nem volt jó anyja gyermekeinek, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy még maga is gyereklány volt, amikor világra hozta a kis Zsófiát, aki anyósa után kapta a keresztnevét. Zsófia főhercegnő az első három gyermekét elszakította tőle. A gyerekszobákat anyósa a saját lakosztályai mellett helyzetette el, és Sisinek sokat kellett gyalogolnia azért, hogy meglátogathassa gyermekeit. Természetesen ezt sem tehette akármikor. Egyedül negyedik gyermekét érezte csak magáénak, az 1868-ban Magyarországon született Mária Valériát, akit “egyetlenkéjének” neveztek.

Erzsébet császárné szalonját szintén 1854-ben, a házasságuk évében alakították át neorokokó stílusban. Sisi itt fogadta a vendégeit.

           A császári családi ebédlő

A császár a saját képmása előtt, a középső széken foglalt helyet, a császárné pedig vele szemben ült.

A családi ebédlő Mária Terézia a francia forradalom idején lefejezett leányának, Mária Antoinette-nek egykori szobájában kapott helyet. Megcsodálhatjuk az eredeti minta alapján megterített étkezőasztalt, ahol a sokszor tízfogásos menüt szolgáltak fel. Aki azt gondolja, hogy jól belakmározhattak a családtagok, nagyon téved. Ferenc József nagyon gyorsan evett, Erzsébet császárné pedig alig evett. Mivel a császár asztalbontása után etikett elleni vétség lett volna tovább étkezni, a hoppon maradt családtagok a Sacher szállodában tölthették meg a hasukat, a megmaradt fogásokat pedig a szolgák eladták.

Ferenc József császár hálószobája

A császárnak rendkívül szigorú menetrend szerint zajlott a napja, amelyet haláláig betartatott magával. Négy órakor felkelt, majd a mosdótálba előre bekészített hideg vízben gyors tisztálkodás következett, ezután szigorú katolikus lévén az ágy melletti térdelőzsámolyon elmondta a reggeli imáját. A császár még Sisi, a Hofburgban megtekinthető ágyánál is szerényebb alkalmatosságon, egy közönséges vaságyon aludt. Ez az az ágy, amelyben meghalt, szerettei körében 1916-ban 86 évesen. 

Amikor Erzsébetetet 1898. Szeptember 10-én egy olasz anarchista meggyilkolta, Ferenc József ezeket a szavakat mondta: “Sosem fogja megtudni senki, mennyire szerettem ezt az asszonyt.” És ez minden bizonnyal így is volt. Felesége halála után nem változtattak semmit Erzsébet lakosztályaink, így a magányos császár át-átsétálhatott az elhagyatott termeken.

A Hofburg és Schönbrunn az a két hely, ahol Bécs leggyakrabban vendégül látta csodaszép császárnéját. Vendégül, mert a nép legnagyobb bánatára, Erzsébet húszas évei közepétől egyre ritkábban tartózkodott a császárvárosban. Ferenc József viszont élete végéig Ausztria első számú hivatalnokaként tevékenykedett íróasztalánál, szeretett felesége portréival körülvéve. Nem csoda hát, hogy Erzsébet halála után Bécs sokkal inkább szeretett császárjának adózott tisztelettel és részvéttel, és kevésbé érzett fájdalmat császárnéja elvesztése miatt. Persze, Sisinek nyomós okai voltak a távolmaradásra, amelyek miatt Bécs népe mára már megbocsátott neki, és különleges személyiségének és szépségének adózva korhűen berendezett termekkel és a hofburgi Sisi Múzeummal állít emléket. 

Káli-Rozmis Barbara

Felhasznált irodalom:

http://www.schoenbrunn.at

http://www.schoenbrunn.at/en/wissenswertes/das-schloss/rundgang-durchs-schloss.html

Ingrid Haslinger - Olivia Lichtscheidl - Michael Wohlfart: The Residence of Empress Elisabeth. Imperial Apartments, Sisi Museum, Imperial Silver Collection

Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1988

J.