ERZS�BET CS�SZ�RN� LAKOSZT�LYA SCH�NBRUNNBAN

K�pen: Erzs�bet cs�sz�rn� Franz Xaver Winterhalter festm�ny�n

Az udvari �let valamelyest k�tetlenebb volt Sch�nbrunnban mint a Hofburgban, azonban itt is szigor� szab�lyok hat�rozt�k meg a mindennapokat. 

A Sch�nbrunni Kast�ly amellett, hogy a cs�sz�ri csal�d ny�ri rezidenci�j�ul szolg�lt, reprezentat�v c�lokat is bet�lt�tt. J�l t�kr�zi eme kett�s funkci�t a f�ny�z�, nagyszab�s� termek �s a visszafogott eleganci�val berendezett cs�sz�ri mag�nlakoszt�lyok elt�r� st�lusa.

A Sch�nbrunni birtok ter�lete 1569-ben ker�lt a Habsburgok tulajdon�ba. A t�r�k ostrom idej�n lerombolt, �s a XVII. sz�zad v�g�n I. Lip�t megb�z�s�b�l �jj��p�ttetett vad�szkast�lyt a XVIII. sz�zad k�zep�n M�ria Ter�zia alak�ttatta ki a mai form�j�ban is l�that� Sch�nbrunni kast�lly�. Szint�n az � megb�z�s�b�l �p�tett�k ki a 185 hekt�ros kast�lyparkot, l�trehozva ezzel a napjainkig egyik legcsod�latosabban meg�rz�d�tt francia st�lus�, barokk kertet. Az impoz�ns barokk st�lus� kast�ly �s parkja Ausztria egyik legismertebb l�tv�nyoss�ga �s egyben a vil�g�r�ks�g r�sze. A �p�letegy�ttes k�l�nlegess�g�hez hozz�j�rul az is, hogy sok, t�bb �vsz�zados terem bels� kialak�t�sa egykori pomp�j�ban maradt r�nk. 

A kast�ly legimpoz�nsabb �s legmagasabb k�lts�gvet�sb�l kivitelezett termeit, ahol a cs�sz�ri csal�d nagyszab�s� rendezv�nyeit is tartott�k, M�ria Ter�zia cs�sz�rn� (uralkod�si id�szaka: 1740-1780) megb�z�s�b�l alak�ttatt�k ki. Ezek k�z�l sok a mai napig meg�rizte n�hai pomp�j�t. 

K�p fent: A t�k�rterem M�ria Ter�zia kor�b�l - itt adta a hat �ves Mozart els� koncertj�t.

A nagy k�pt�r M�ria Ter�zia kor�b�l - a cs�sz�ri id�szak b�ljainak sz�ntere

Udvari b�lok a fens�ges �s megk�zel�thetetlen Erzs�bet cs�sz�rn� r�szv�tel�vel

A t�bb mint 40 m�ter hossz� �s 10 m�ter sz�les Nagy K�pt�r M�ria Ter�zia kor�nak legnagyszab�s�bb terme, a barokk mintap�ld�nya, Sisi idej�ben is udvari b�loknak, banketteknek �s nagyobb fogad�soknak adott otthont.

Erzs�bet fiatal kor�t�l kezdve, b�rhol is megjelent, a figyelem k�z�ppontj�ba ker�lt. El�sz�r csak kevesen ismert�k fel sz�ps�g�t, k�zt�k volt Ferenc J�zsef cs�sz�r, aki nagy meglepet�st okozva a fiatalabb bajor hercegn�t v�lasztotta feles�gnek a n�v�re helyett. Akkoriban Sisi sem tartotta mag�t sz�ps�gnek. Amikor �desanyja, Ludovika, k�zli vele, hogy a cs�sz�r feles�g�l k�v�nja venni, Brigitte Hamannt�l tudjuk, hogy maga is mennyire meglep�dik:

“Csak azt nem �rtem, hogyan gondolhatott r�m? Hiszen olyan fiatal, olyan jelent�ktelen vagyok.” 

M�g csak tizen�t �s f�l �ves volt, amikor a cs�sz�r eljegyezte. Alakja nagyon v�kony �s sud�r volt, viszont m�g fejletlen, arca pedig gyerekes. �desanyja sokat t�rte a fej�t azon, hogy kihez adja f�rjhez a nem t�l sz�p kisl�nyt, akir�l azt mondta, hogy "egyetlen sz�p von�sa sincs" (Haman, 181). H�zass�ga els� �veiben sokat v�ltozott: von�sai n�iesedtek, testalkat�t meg�rizte, s�t, megn�tt! Magass�ga �gy 172 cm lett, vagyis t�ln�tte a cs�sz�rt, igaz, a fest�k k�peiken alacsonyabbnak �br�zolt�k Sisit. A h�szas �vei k�zep�t�l Erzs�betet tartott�k kora egyik legszebb asszony�nak. Sisi k�l�n�sen akkor v�lt igaz�n sz�ps�gg�, amikor tudat�ba ker�lt saj�t adotts�gainak �s az emberekre gyakorolt hat�s�nak. Ezut�n igyekezett ezt az er�t tudatosan is haszn�lni c�ljai el�r�se �rdek�ben, legink�bb a cs�sz�rral szemben. 

Lent: Erzs�bet cs�sz�rn� Winterhalter festm�ny�n

A cs�sz�rn� m�g a negyvenes �veiben is csod�latos, fens�ges �s megk�zel�thetetlen t�nem�nynek sz�m�tott a b�lokon. B�rmilyen esem�nyen is vett r�szt - legyen az esk�v�, fogad�s vagy b�l - mindig � sz�m�tott a legnagyobb l�tv�nyoss�gnak. Ez a szerep azonban terhes volt neki: nem �r�m�t, hanem f�lelmet v�ltott ki bel�le, �s tov�bb er�s�tette benne a v�gyat, hogy megfeleljen a r�la kialakult k�pnek. 

K�pen balra: Sisi a harmincas �vei k�r�l

A reprezent�l�s Erzs�betnek az �vek m�l�s�val egyre jobban nehez�re esett. Nem is csoda, hiszen meg kellett felelnie a r�la kialakult k�pnek. A ruh�iba belevarratta mag�t, �gy egy b�li �lt�zk�d�s h�rom �r�t vett ig�nybe, a hajkoron�j�nak f�s�l�se �s elk�sz�t�se pedig szint�n szint�n ennyit. Teh�t egy-egy hivatalos rendezv�nyre val� felk�sz�l�s hat �r�t tartott! 

Mindennek tudat�ban nem csoda, hogy a cs�sz�rn�nak terhes volt minden hivatalos megjelen�s, �s amikor csak lehetett, igyekezett elker�lni az azokon val� r�szv�telt.

Erzs�bet cs�sz�rn� id�sebb kori k�pe - jobbra-  (ekkor m�r nem engedte mag�t f�nyk�pezni vagy lefesteni - a festm�ny kor�bbi k�pei alapj�n k�sz�lt, elk�sz�t�s�hez Sisi egyik testv�r�nek korabeli fot�j�t is seg�ts�g�l h�vt�k).

M�ria Ter�zia baldachinos �gya

Sisinek soha nem kellett M�ria Ter�zia baldachinos �gy�ban aludnia!

M�ria Ter�zia alak�ttatta ki azt a h�l�szoba, ahol Ferenc J�zsef 1830-ban megsz�letett.  A falakat bor�t� pap�rtap�ta eredeti form�j�ban maradt fenn. Ebben a szob�ban �ll a M�ria Ter�zia esk�v�je idej�n k�sz�lt, szint�n eredeti pomp�j�ban meg�rz�d�tt b�tordarab, a b�csi udvar egyetlen fennmaradt d�sz�gya, amely eredetileg a Hofburgban �llt.

Sisinek soha nem kellett rajta aludnia, mert az uralkod�n� hal�la ut�n csak muze�lis c�lokat szolg�lt a Hofburgban. Nem is sz�vesen tette volna! Ak�rmennyire szerettett a G�d�ll�i Kir�lyi Kast�lyban tart�zkodni, ott sem sz�vesen aludt abban a szob�ban, amelyet az egykori tulajdonos, Grassalkovich Antal, M�ria Ter�zia cs�sz�rn�nek alak�ttatott ki az uralkod�n� ottani, n�h�ny napos tart�zkod�s�nak idej�re. Illetve azt a szob�t haszn�lta h�l�helyk�nt, mert tetszett neki, viszont az �gy�t m�shol �ll�ttatta fel, mint egykor a cs�sz�rn�� volt. Ennek egyszer� oka van: M�ria Ter�zi�nak tizenhat gyermeke sz�letett. Sisi �rt�zott a terhess�gt�l �s a sz�l�st�l, mivel t�ls�gosan ig�nybe vett�k a test�t, �s betegesen agg�dott karcs� vonalai miatt. 

Jobb oldali k�p: Gizell�val �s Rudolffal (a falon Zs�fia k�pe)

Erzs�bet �s Ferenc J�zsef lakoszt�lyai

A cs�sz�r �s a cs�sz�rn� lakoszt�lyai szer�nyebben voltak berendezve, lak�ik saj�t �zl�s�nek megfelel�en.

Sisi spir�l alak� l�pcs�sora, amelyen kereszt�l felt�n�s n�lk�l elhagyhatta a kast�lyt.

Sisi megsz�kik az ajt�n�ll�k el�l!

Sisi felt�n�s n�lk�l hagyhatta el a kast�lyt

Erzs�bet cs�sz�rn� szob�iban s�t�lva t�bb eredeti b�tordarabj�t is l�thatjuk, valamint azt a helyet, ahol valaha saj�t haszn�lat� csigal�pcs�je �llt. Ez, a ma �gynevezett l�pcs�h�z vezet� f�lke volt Erzs�bet dolgoz�szob�ja, amely szint�n szem�lyes �zl�s�t t�kr�zi. (A k�pen a berendez�s n�lk�l l�thatjuk, a kast�lyban sz�pen berendezett �llapot�ban tekinthetj�k meg.) Itt �rta a leveleit, a titkos napl�j�t �s sz�mtalan saj�t k�ltem�ny�t. 

A szoba �rdekess�ge �s egyben Sisi szem�lyis�g�nek t�kre az a spir�l alak� l�pcs�h�z, amelyet 1863-ban alak�tottak ki a cs�sz�rn� szem�lyes k�r�s�re. (A monarchia buk�sa ut�n megsz�ntett�k, de a l�togat�k egy �letnagys�g� k�p form�j�ban megtekinthetik a pontos hely�t.) Mivel a l�pcs�h�z a cs�sz�rn� f�ldszinti mag�nlakoszt�ly�ba vezetett, Sisi innen ak�rmikor elhagyhatta az �p�letet �s j�hetett vissza an�lk�l, hogy az ajt�n�ll�k vagy a test�rs�g �szre vett�k volna. 

A cs�sz�rn� f�ldszinti, lila selyemtap�t�val bevont lakoszt�ly�ban (amely ma m�r nem l�togathat�) alak�tott�k ki Sisi elmaradhatatlan, nagyobb m�ret�, tornaszob�j�t. Itt egy massz�zsf�lk�je is volt, mivel a napi tornagyakorlatainak elv�gz�se ut�n szerette massz�roztatni mag�t. Term�szetesen ez is, mint a testedz�s �s a f�rd�szoba �p�ttet�se any�s�nak, Zs�fia f�hercegn�nek nemtetsz�s�t v�ltotta ki. (K�p jobbra fent: Erzs�bet �lt�z�szob�ja �s eredeti �lt�z�asztala)

A k�z�s h�l�szoba, amelyet a cs�sz�rn� igyekezett elker�lni

 A cs�sz�r �s cs�sz�rn� k�z�s h�l�szob�ja az eredeti �ggyal �s berendez�ssel �s a cs�sz�ri p�r �gya a beford�that� reggeliz�asztallal

A k�z�s h�l�szob�j�t csak h�zass�guk els� n�h�ny �v�ben haszn�lt�k. A cs�sz�ri p�r els� gyermeke, Zs�fia 1855-ben sz�letett meg, azonban k�t �vesen v�rhasban meghalt. Erzs�bet ezut�n k�t gyermeke sz�letett, Gizella (1856) �s a tr�n�r�k�s, Rudolf (1858). Ezzel eme cs�sz�rn�i �s h�zast�rsi k�telezetts�g�t teljes�tettnek tekintette, �s igyekezett ker�lni Ferenc J�zsef minden szexu�lis k�zeled�s�t. 

A cs�sz�ri p�r �s az 1867-ben sz�letett M�ria Val�ria

Erzs�bet utolj�ra val�sz�n�leg 1867-ben, a kiegyez�s �v�ben, engedett f�rj�nek. Ekkor koron�zt�k Ferenc J�zsefet magyar kir�lly�, �t pedig kir�lyn�v�. Az 1868-ban sz�letett M�ria Val�ri�t a “kiegyez�s aj�nd�k�nak” tekintett�k, mivel ez volt az az �gy, amelyet Erzs�bet minden n�i befoly�s�t bevetve t�mogatott. K�ztudott, hogy a cs�sz�r rajong�sig szerette feles�g�t �s igyekezett szinte minden �haj�t teljes�ten

Erzs�bet szem�re vetett�k, hogy nem volt j� anyja gyermekeinek, azonban nem szabad elfelejten�nk, hogy m�g maga is gyerekl�ny volt, amikor vil�gra hozta a kis Zs�fi�t, aki any�sa ut�n kapta a keresztnev�t. Zs�fia f�hercegn� az els� h�rom gyermek�t elszak�totta t�le. A gyerekszob�kat any�sa a saj�t lakoszt�lyai mellett helyzetette el, �s Sisinek sokat kellett gyalogolnia az�rt, hogy megl�togathassa gyermekeit. Term�szetesen ezt sem tehette ak�rmikor. Egyed�l negyedik gyermek�t �rezte csak mag��nak, az 1868-ban Magyarorsz�gon sz�letett M�ria Val�ri�t, akit “egyetlenk�j�nek” neveztek.

Erzs�bet cs�sz�rn� szalonj�t szint�n 1854-ben, a h�zass�guk �v�ben alak�tott�k �t neorokok� st�lusban. Sisi itt fogadta a vend�geit.

           A cs�sz�ri csal�di eb�dl�

A cs�sz�r a saj�t k�pm�sa el�tt, a k�z�ps� sz�ken foglalt helyet, a cs�sz�rn� pedig vele szemben �lt.

A csal�di eb�dl� M�ria Ter�zia a francia forradalom idej�n lefejezett le�ny�nak, M�ria Antoinette-nek egykori szob�j�ban kapott helyet. Megcsod�lhatjuk az eredeti minta alapj�n megter�tett �tkez�asztalt, ahol a sokszor t�zfog�sos men�t szolg�ltak fel. Aki azt gondolja, hogy j�l belakm�rozhattak a csal�dtagok, nagyon t�ved. Ferenc J�zsef nagyon gyorsan evett, Erzs�bet cs�sz�rn� pedig alig evett. Mivel a cs�sz�r asztalbont�sa ut�n etikett elleni v�ts�g lett volna tov�bb �tkezni, a hoppon maradt csal�dtagok a Sacher sz�llod�ban t�lthett�k meg a hasukat, a megmaradt fog�sokat pedig a szolg�k eladt�k.

Ferenc J�zsef cs�sz�r h�l�szob�ja

A cs�sz�rnak rendk�v�l szigor� menetrend szerint zajlott a napja, amelyet hal�l�ig betartatott mag�val. N�gy �rakor felkelt, majd a mosd�t�lba el�re bek�sz�tett hideg v�zben gyors tiszt�lkod�s k�vetkezett, ezut�n szigor� katolikus l�v�n az �gy melletti t�rdel�zs�molyon elmondta a reggeli im�j�t. A cs�sz�r m�g Sisi, a Hofburgban megtekinthet� �gy�n�l is szer�nyebb alkalmatoss�gon, egy k�z�ns�ges vas�gyon aludt. Ez az az �gy, amelyben meghalt, szerettei k�r�ben 1916-ban 86 �vesen. 

Amikor Erzs�betetet 1898. Szeptember 10-�n egy olasz anarchista meggyilkolta, Ferenc J�zsef ezeket a szavakat mondta: “Sosem fogja megtudni senki, mennyire szerettem ezt az asszonyt.” �s ez minden bizonnyal �gy is volt. Feles�ge hal�la ut�n nem v�ltoztattak semmit Erzs�bet lakoszt�lyaink, �gy a mag�nyos cs�sz�r �t-�ts�t�lhatott az elhagyatott termeken.

A Hofburg �s Sch�nbrunn az a k�t hely, ahol B�cs leggyakrabban vend�g�l l�tta csodasz�p cs�sz�rn�j�t. Vend�g�l, mert a n�p legnagyobb b�nat�ra, Erzs�bet h�szas �vei k�zep�t�l egyre ritk�bban tart�zkodott a cs�sz�rv�rosban. Ferenc J�zsef viszont �lete v�g�ig Ausztria els� sz�m� hivatalnokak�nt tev�kenykedett �r�asztal�n�l, szeretett feles�ge portr�ival k�r�lv�ve. Nem csoda h�t, hogy Erzs�bet hal�la ut�n B�cs sokkal ink�bb szeretett cs�sz�rj�nak ad�zott tisztelettel �s r�szv�ttel, �s kev�sb� �rzett f�jdalmat cs�sz�rn�ja elveszt�se miatt. Persze, Sisinek nyom�s okai voltak a t�volmarad�sra, amelyek miatt B�cs n�pe m�ra m�r megbocs�tott neki, �s k�l�nleges szem�lyis�g�nek �s sz�ps�g�nek ad�zva korh�en berendezett termekkel �s a hofburgi Sisi M�zeummal �ll�t eml�ket. 

K�li-Rozmis Barbara

Felhaszn�lt irodalom:

http://www.schoenbrunn.at

http://www.schoenbrunn.at/en/wissenswertes/das-schloss/rundgang-durchs-schloss.html

Ingrid Haslinger - Olivia Lichtscheidl - Michael Wohlfart: The Residence of Empress Elisabeth. Imperial Apartments, Sisi Museum, Imperial Silver Collection

Brigitte Hamann: Erzs�bet kir�lyn�. Eur�pa K�nyvkiad�, Budapest, 1988

J.