|
HÚSVÉT A CSÁSZÁRI CSALÁDBAN - NAGYCSÜTÖRTÖK
Káli-Rozmis Barbara 2015.04.03. 13:37
 HÚSVÉT A CSÁSZÁRI CSALÁDBAN - NAGYCSÜTÖRTÖK
Sisi Magyarországon időzik ahelyett, hogy Bécsben reprezentálna
Sisi a húszas évei második felétől egyre inkább kivonta magát a reprezentációból, és egyre kevesebbszer tett eleget császárnéi kötelezettségeinek. A királynéi kötelezettségeit, hazánkban, nem esett annyira nehezére teljesítenie, mint Bécsben. Brigitte Hamann megjegyzi, hogy Erzsébet a bécsi reprezentációt ráhagyta a császárra, és legkisebb gyermekével, az 1868-ban született Mária Valériával leggyakrabban Magyarországon vagy Bajorországban tartózkodott.
A negyedik gyermeke születése után egy évvel Creneville gróf így ír a nagycsütörtöki lábmosásról (idézi Hamann): “Istentisztelet és lábmosás, amelyen egyedül őfelsége volt jelen, mert a ‘királyné’ Budán tartózkodik” (Hamann, 280).
Képen: Sisi legkisebb gyermeke, a Gödöllőn nevelkedett Valéria
Köztudott, hogy Sisi sokkal jobban viselte a reprezentációt Budapesten, mint Bécsben, azonban Hamann felhívja a figyelmet arra, hogy Erzsébet a folyamatos nyilvános szerepléseket hazánkban is nehezen bírta. Időnként itt is jelentkeztek a pszichoszomatikus tünetek: sírógörcs, köhögés és gyengeség. Megtörtént az is, hogy nyolc napig nem hagyhatta el szobáját a Budai Palotában, így nem tudta vállalni a hivatalos báli megjelenést sem sok magyar bánatára, akik csak azért utaztak a fővárosba, hogy világszép királynéjukat lássák (Hamann, 219).
A nagycsütörtöki lábmosás - a császárnéval vagy nélküle
A kötelességtudó Ferenc József császár kiemelten fontosnak tartott a nagycsütörtöki lábmosás szertartását. Ahogyan Jézus Krisztus megmosta a tizenkét tanítvány lábát, császár és a császárné az egyik legnagyobb keresztény ünnep, húsvét alkalmából, ugyanezt cselekedte Bécs legidősebbjeivel. A szigorú katolikus hit szerint élő Ferenc József utasítására a megbízottak végigjárták a szegényházakat, és kiválasztották Bécs városának tizenkét legidősebb és legszegényebb asszonyát és férfiúját. A tizenkettes szám a tizenkét apostolt jelképezte.
Az eseményről részletesen tudósít Cachée és Prasch-Bichler a Ferenc József magánélete című könyvében. (Az alábbi összefoglaló ez alapján íródott.)
A szertartásra a Húsvétot megelőző Nagycsütörtökön került sor. A kiválasztottakról az esemény előtti napokban mértéket vettek, és új ruhákat és cipőket készítettek a számukra a hagyományokat követve ónémet minta szerint. Ezt az öltözetet mindenki megtarthatta.
Természetesen szigorúan ügyeltek arra, hogy a császári pár a fertőzés veszélyét elkerülje, ezért az ünnepet megelőző kedden az udvari orvos megtisztította a kiválasztottak lábát, akik másnap, szerdán meggyónták bűneiket, nagycsütörtökön pedig áldoztak. A szertartás előtt, nagycsütörtökön, az idősek reggelit kaptak, majd a Hofburg márványtermébe vezették őket. A szertartás előtt még egy úgynevezett “színlelt ebéd” következett, amelyen a császár és családja (a főhercegnők és főhercegek) szolgálták fel a négy fogást, amelyet (mivel az idősek az izgalomtól nem sokat tudtak enni) elcsomagoltak a számukra - innen ered az étkezés elnevezése.
A lábmosás azzal kezdődött, hogy a szolgák levették az öregek lábbelijét és zokniját, majd hosszú fehér vászonkendőt terítettek a térdükre. Mialatt a káplán az Evangéliumot olvasta, a császár és a császárné térdre ereszkedett és lemosta az agg férfiak és asszonyok lábát. Ferenc József a tizenkét férfiét, Erzsébet pedig a tizenkét asszonyét. Mindkettőjüket két-két segéd kísérete: az egyik vizet töltött a kancsóból, a másik pedig lemosta a lecsorgó vizet. A császár térden csúszva haladt el a kiválasztottak előtt, majd a szertartás után mindegyiküknek adott egy fehér, bőrből készült, harminc ezüstkoronával teli sárga zsinegre erősített zacskót, majd a nyakukba akasztotta. Emellett egyéb díszes tárgyakat is kaptak. Az időseket, akiknek valószínűleg ez volt életük legnagyobb eseménye, a kapott ajándékokkal együtt kocsival szállították haza.
Képeken: Sisi magyar kabátkában (gyakran ősztől újévig folyamatosan hazánkban tartózkodott)
Természetesen a császárné csak akkor vett részt ezen a szertartáson, amikor Bécsben tartózkodott, amire húszas illetve leginkább harmincas éveitől kezdve egyre ritkábban került sor. Ez a bécsiek legnagyobb bánatára azzal járt, hogy asszonyok, akiket ugyan megajándékoztak, nem részesülhettek abban a nagy kegyben, hogy részt vegyenek a szertartáson.
Erzsébet olyan ritkán látott vendég lett Bécsben, hogy 1882. Április 9-én egy képeslapot is kiadtak annak emlékére, hogy a császári pár közösen végezte a szertartást (J. Cachée - G. Praschl-Bichler).
Képen jobbra: Az ifjú Sisi magyar ruhában
Képek Sisiről magyar ruhában:
Felhasznált irodalom:
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012
J. Cachée - G. Prasch-Bichler: Ferenc József magánélete. (Nagycsütörtök a Hofburgban 97-100 oldal). Gabo Kiadó, 1998
Képek forrása:
http://empress-sisi.blogspot.hu/2010/06/sisi-magyar-ruhakban-sisi-in-hungarian.html
Színezett kép Valériáról: www.forum.alexanderpalace.org
A honlapon közzétett írások saját szellemi munkám termékei. Engedélyem nélküli teljes vagy részleges közlésük plágiumnak minősül, és jogi eljárást von maga után!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
