A kastély királyi időszaka (1867-1918)
Erzsébet királyné és Ferenc József császár, valamint udvartartásuk igényeinek megfelelően átalakításokat végeztek a kastélyon beköltözésük előtt. Mivel nagyszámú kíséret elhelyezéséhez sok szobára volt szükség, megszüntették a barokk színházat. A szemközti szárny virágháza és a barokk fürdője helyén pedig gyógyszertárat és vendégszobákat építettek. A barokk színházat újra háromszintes épületrésszé osztották, és helyén az így kapott belső térben 15 szobát alakítottak ki, a kastélyszínház megmaradt díszleteit pedig elárverezték. Itt kapott lakosztályt Franziska Feifalik, Erzsébet nélkülözhetetlenné vált fodrásznője, aki egykor Bécs leghíresebb színészeinek hajkoronáit készítette el.
Mivel Erzsébet nagyon szeretett lovagolni, kiemelten fontos volt számára a gondozás hiányában rossz állapotúvá vált lovarda átalakítása és kibővítése. Ennek épülete másfél ezer négyzetméteresre nőtt a megépített márvány istállóval, valamint egy új kocsiszínnel együtt. A kor igényeinek megfelelően melegházakat és pálmaházat is építettek a hatalmas parkban.
Az átalakítások eredményeként a királyi időszakban 136 helyiség állt rendelkezésre, ezen kívül az istállószárnyban további 24. Lakásként összesen 103 helyiség szolgált, amelyekből 67 volt a szolgáké. Mivel sok cselédnek nem volt saját külön lakóhelyisége, ezekből az adatokból következtethetünk a királyi családot és udvartartásukat kiszolgáló cselédség számára.
A Mária Terézia-szoba, a királyi időszakban Sisi hálószobája
Ferenc József lakosztályát a díszterem egyik, Erzsébetét pedig a másik, a lovarda felőli, napfényes oldalon helyezték el. Sisi Mária Terézia egykori vendégszobáját használta hálószobaként. Emeleti lakosztálya négy szobából állt, és saját lépcsősor kapcsolta össze földszinti három szalonjával. Innen tudta megközelíteni az előkerten át a lovardát egy faverandán és fából készült, vadszőlővel befuttatott folyosón keresztül. Ez utóbbi nemcsak arra volt jó, hogy Erzsébet rossz idő esetén is átsétálhasson, hanem arra is, hogy a kíváncsi szemek elől eltünve, észrevétlenül tegye ezt!
A lovarda a királyi időszakban és átalakítva és felújítva ma, mint rendezvényhelyszín
A márványistálló
Ferenczy Idának, Sisi kecskeméti származású felolvasónőjének, két szobáját közvetlenül a királyné lakosztálya mellett helyezték el. A bécsi Hofburgba és Schönbrunnban erre nem volt lehetőség, mivel Ida kisnemesi családból származott, és ez ellenkezett az etikettel. Természetesen ebből is látszik, hogy Gödöllőn Sisi mindent úgy tehetett, ahogyan szeretett volna, ellentétben császárvárosi otthonaival.
A királyi család két idősebb gyermekének, Gizellának és Rudolfnak is külön lakosztálya volt. A legkisebb gyermekük, az 1868-ban Magyarországon született Mária Valéria szobája Erzsébet lakosztályában került kialakításra. Ez utóbbi Bécsben szintén nem történhetett volna meg. Sisi korábban született három gyermekét (az első kislánya, Zsófia, Budán halt meg két évesen, vérhasban) anyósa, a magyarellenes Zsófia főhercegnő elszakította tőle, és szobájukat a saját lakosztálya mellett helyeztette el. Így a Hofburgban olyan távol voltak a gyerekszobák, hogy Sisinek hosszú sétát kellett tennie, valahányszor meg akarta látogatni gyermekeit. Nem toppanhatott be hozzájuk akármikor, hanem általában csak előre meghatározott időpontban. Amikor utazásai miatt sokáig távol volt kisgyermekeitől, megtörtént az is, hogy hazatértekor alig ismerték meg anyjukat.
A királyné és a király lakosztálya
A Erzsébet királyné idősebb éveiben egyre ritkábban látogatott szeretett Gödöllőjére. Utoljára a Milleniumi ünnepségek ideje alatt, 1896-ban jelent meg nyilvánosan Budapesten, és 1897-ben, a halálát megelőző évben, látta őt még egyszer vendégül a kastély. 1898. szeptember 10-én Genfben egy olasz anarchista meggyilkolta Erzsébet királynét. Az idős király olykor még időzött a kastélyban kíséretével hosszabb-rövidebb ideig, néhány fénykép készült is róla itt. Ferenc József utoljára 1911. május 6-án tartózkodott Gödöllőn.
Az úgynevezett “királyi időszak” a település fejlődésére is jó hatással volt. Jövedelmet biztosított lakosainak, egyrészt mivel a királyi családnak igen magas személyzetre volt szüksége a helyiek közül is. Másrészt a település felkapottá válása révén: Gödöllő divatos üdülőhely lett.
Ezek az évtizedek nemcsak a település gazdaságára, hanem a közlekedésére is jó hatással voltak. Az északi vasútvonalat a királyi család és kísérői, valamint vendégei kényelme miatt vezették át Gödöllőn, és 1911-ben kiépítették a máig használt HÉV-vonalat is.
Ferenc Józsefet, mivel egyetlen fia, Rudolf máig tisztázatlan körülmények között öngyilkosság vagy politikai összeesküvés áldozata lett, a trónörököst, Ferenc Ferdinádot pedig feleségével együtt 1914-ben Szarajevóban meggyilkolták. A királyt IV. Károly (1916-18) követte a trónon, aki rövid uralkodása alatt csupán néhány hetet töltött Gödöllőn.
A kastély és az ehhez tartozó birtok 1918-ban a Pénzügyminisztérium kezelésébe került, 1919-ben pedig a kommunista hatalomátvétel következett. A kastély pusztulásának első fázisa akkor kezdődött meg, amikor a Tanácsköztársaság katonai parancsnoksága tanyátütött az épületegyüttesben. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy a román trónörökös, Károly időzött a kastélyban. Ekkor ment tönkre vagy semmisült meg a bútorzat és a műtárgyállomány jelentős része. Majd a kastély életében szebb napok következtek...
Horthy Miklós kormányzó és családja Gödöllőn
Horthy Miklós kormányzó (balra), Horthyné szalonja (jobbra)
Az épületegyüttes Horthy Miklós kormányzósága idején ismét szebb napokat látott. 1920-tól a kormányzó pihenőkastélyként használta 1945-ig. Gyakran tartottak itt vadászatokat és lóversenyeket, valamint fejedelmeket, arisztokraták és diplomatákat láttak itt vendégül. Horthy Miklós egyetlen komolyabb átalakítást végzett, de azt sem a kastélyon belül: a déli előkertben kiépíttetett egy 70 m2-es óvóhelyet, ami ma is megtekinthető.
A Horthy-bunker
A kastély pusztulásának szomorú időszaka
A kastély pusztulásának második időszaka 1944-ben vette kezdetét. Német csapatok fészkelték be magukat, akik menekülésükkor elvittek minden mozdítható műtárgyat. A későbbi nácibarát magyar kormány az uradalom állatállományát, kocsiit, gépeit és szerszámait magáévá tette és elszállíttatta illetve elhajtatta.
A kastély életében egyre sötétebb időszakok következtek. Az orosz csapatok hadikórházat rendeztek be itt, és mindent eltüzeltek, amire nem volt szükségük. A még megmaradt értékeket és műtárgyakat ők vagy a lakosság elhordta. Nemcsak a mozdítható értékek estek áldozatul az orosz megszállásnak, hanem a díszes ajtók, kályhák és csillárok is.
Az orosz csapatok mindent eltüzeltek, amire nem volt szükségük!
A színház és a Lovarda csatlakozása még szovjet kézben, 1985 körül – Dr. Máté Zsolt felvétele (balra), "melléképület-részlet" (jobbra)
1948-ban katonai raktárbázist és szükséglakásokat alakítottak ki a kastélyban, 1957-ben pedig egy szociális otthont is. A kastély állapotának leromlása a gondozás hiányában tovább folytatódott. Az alsóparkja is áldozatul esett a változásoknak: lakótelepeket, üzemeket és szolgáltató helyiségeket hoztak létre a helyén.
A kastély rehabilitációja
Az évtizedek alatt sokszor készültek tervek és voltak kísérletek a kastély és értékeinek megóvására és helyreállítására, azonban ezeket a politikai hatalom mindig meghiúsította. Majd egy reménysugárként, 1980-ban az Országos Műemléki Felügyelőség kezdeményezte a kastély helyreállítását. 1985-ben beindultak az állagmegóvási munkálatok, amelyekre kevés pénz állt rendelkezésre. A rendszerváltással ezek a folyamatok elkezdtek felgyorsulni 1989-90-ben. A kastély siralmas látványt nyújtott ekkor kívülről, de belül sem volt jobb a helyzet: a bentlakó idősek nyomorúságos körülmények között voltak összezsúfolva az omladozó vakolatú és dohos szagú szobákban. Miután a szovjet alakulatok kivonultak a kastélyból, a Fővárosi Szociális Otthont, amely a kastély központi részében kapott helyet, fokozatosan kiköltöztették. 1994-re végre sikerült a kastélyt teljesen kiüríteni.
Portikusz, 1985 (balra) – Dr. Máté Zsolt felvétele, főbejárat (jobbra)
1990 és 1994 között összesen öt kormányszintű határozat született a kastély rehabilitációjára, azonban a pénzhiány még mindig nagy akadálynak számított. Létrejött a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság, amely megkezdte a jelenleg is állami tulajdonban levő kastély helyreállítási munkálatait. Hatalmas eredményeket értek el az elmúlt majdnem két évtized alatt, de a munkálatok még a ma is tartanak, és fokozatosan egyre több területet nyitnak meg a látogatók előtt. A Kastély Múzeum első állandó kiállítása 1996-ban nyílt meg: a díszterem és a királyi lakosztályok voltak ekkor megtekinthetőek. Ekkor a kastély többi része még igen szomorú látványt nyújtott. Légifotó a kastélyról 1990 körül:
“Komplex műemléki helyreállításban kell gondolkodnunk, annak teljes művészettörténeti, műemléki és műszaki kutatási hátterével. Lényeges szempont, hogy mindent megőrizzünk, amivel a kastély a két és fél évszázad alatt gazdagodott, és a műemlékvédelem szabályai szerint hitelességre törekedve pótoljuk mindazt, ami elpusztult,
de a kastély értékeinek érvényesülése szempontjából nélkülözhetetlen." /Dr. Máté Zsolt - vezető tervező/
Dr. Máté Zsolt Gödöllői Királyi Kastély helyreállítása I-IV. című cikksorozata érdekes olvasmány (epiteszforum.hu), emellett illusztrációival és képeivel betekintést nyerhetünk Magyarország legnagyobb fennmaradt barokk kastélyának állagmegőrzési munkálataiba. Megtudhatjuk, hogy az építészeknek és a restaurátoroknak gyakran a lehetetlent kellett megvalósítaniuk, ennek ellenére sikeresen vették az akadályokat.
Az istálló üvegfolyosója az állagmegóvás előtt és után
Először a tetőszerkezetek egy részének cseréje történt meg, amely magában foglalta a kupolák héjazatának rendbehozatalát is. Kiemelt helyet foglalt el az első állagmegóvási munkálatokban a beszakadt tetejű lovarda újjáépítése, amely ekkorra már majdnem teljesen összedőlt.
A leszakadt tetejú lovarda épülete az állagmegóvás előtt, és a felújítás után (a 2011-es EU találkozó tárgyalóterme)
A barokk színház feltárása és helyreállítása
A helyreállítási munkálatoknak egyik legérdekesebb és legjelentősebb része az Európában is ritkaságnak számító barokk színház felfedezése és helyreállítása volt. A királyi időszakban három részesre osztott színháztérre egy véletlennek köszönhetően bukkantak rá 1986 őszén, amikor a leszakadt födém kicserélését készítették elő. Ennek során meg kellett vizsgálni azt, hogy a meszelt falak rejtenek-e muzeális értéket. A harmadik szinten a restaurátor egy festett, méteres átmérőjű, aranyozott oszlopfőre bukkant, amelyet sokrétegű festés takart.
A festett oszlopfők leleplezése (a bal oldali kép a feltárt oszlopfőkről)
Pénzhiány miatt a helyreállítási munkák csak 2002 nyarán indulhattak el. A korhűen visszaállított barokk színházat a mai kor modern követelményeinek megfelelően rekonstruáltak, például villanyvilágítást és légkondicionálást vezettek be. A színpad alatti tér mozgatószerkezeteit, valamint színpad felső függesztékeit és belógatható elemeit rekonstruálták, úgy mint Az öltözők, mosdók és raktárak a föld alatt kaptak helyet.
Kulisszák és alsószínpad
Az impozáns színház nemcsak az egyetlen megmaradt oldalkulisszás rendszerű színháza hazánkban, hanem a legrégebbi fennmaradt kőszínházunk is - hamarabb nyílt meg, mint az 1787-es kialakítású Várszínház. A barokk színház nem csupán muzeális látványosság: hazai és nemzetközi kulturális programoknak és koncerteknek ad otthont, úgy, mint a Királyi Kastély díszterme vagy lovardája is.
Vincze Lilla a barokk színház színpadán (2014-es Ádventi koncertjén)
A színházi folyosó
Ajánlott olvasmány: A Gödöllői Királyi Kastély helyreállítása I-IV.
A Gödöllői Királyi Kastély hivatalos honlapja:
További képek a kastélyról (és Sisiről is):
Képek: Gödöllői Királyi Kastély (mappa)
Felhasznált szakirodalom és a képek forrása:
Varga Kálmán: A Gödöllői Kastély évszázadai. Műemlékek Állami Gondoksága, Budapest, 2003
Gödöllői kalauz. Városi Múzeum, Gödöllő, 1999
Gödöllői Királyi Kastély. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 510. Szám. 1997
http://www.kiralyikastely.hu/oldal.36.a_kastely_tortenete
Dr. Máté Zsolt: A Gödöllői Királyi Kastély helyreállítása I-IV. epiteszforum.hu
http://epiteszforum.hu/a-godolloi-kiralyi-kastely-helyreallitasa-i-ahogy-elkezdodott-1982-1992
http://www.kiralyikastely.hu/
jegy.hu (kép)
godolloihirek.hu
A honlapon közzétett írások saját szellemi munkám termékei. Engedélyem nélküli teljes vagy részleges közlésük plágiumnak minősül, és jogi eljárást von maga után!
AJÁNLOM AZ OLDALT
